4/A tétel

IV. tétel: AZ ÉRETT KÖZÉPKOR
A, Mutassa be a középkori városokat, az ipar és a kereskedelem fejlődését!

1, A XI. században nagy változások kezdődtek a mezőgazdaságban. Javítják a parasztok helyzetét.
   A szolgaállapot majdnem teljesen eltűnik. A termény- és pénzjáradék megjelenése.
   Kisüzemi termelés történik a céhek keretei között.
   Tőkés nagyüzemi formák előzményei: szórt manufaktúrák, kézművesipari forradalom.

- A városok a központi hatalom gazdasági és politikai szövetségesei lesznek.
Az állam vezetésében az uralkodó megosztja hatalmát a rendekkel: kialakul a rendi monarchia.
- A XIV. században a gazdasági fejlődés megszakadt: megjelenik a nyomor, az éhínség.
Országos polgári és paraszti felkelések kezdődtek.

- A XV. század 2. felében új gazdasági föllendülés történik: megnő a központi hatalom szerepe.
Nagyobb hatalmuk lesz az uralkodóknak.

Az egyház: a hétköznapok és az ünnepek, az emberi élet legfőbb szervezője.
A hivatalos egyházi tanítástól eltérő gondolatokat eretnekségnek tekintik.
Eretnek üldözések kezdődnek, inkvizíció (Szent Törvényszék) Fejlődik a filozófia is.

A virágzó középkor, az érett feudalizmus hozza létre az oktatás, a tudomány, a művészet intézményeit; az egyetemeket.

2, A mezőgazdaság forradalma.       Az árutermelés és a pénzgazdálkodás kezdete.
         - A mezőgazdasági technikának a Karoling-korszakban indult megújulása tovább folytatódott.
          A népesség ostrom alá vette, megművelte a faluja határában található nehéz, kötött talajú földet is,
          erdőt irtott és mocsarakat csapolt le.
         - A túróekére aszimmetrikus ekevasat, kormánydeszkát, csoroszlyát szereltek.
          Ésszerű lett a hosszú csíkokban való szántás.
         - Ökör helyett a lovat kezdték energiaforrásként használni.
         - Szügyhámot használtak (a IX-X. századtól), így a ló vontatóereje 3-4-szeresére nőtt.
          A patkó alkalmazása megakadá-lyozta, hogy a ló patája tönkremenjen.

         - Háromnyomásos földművelési mód: az elvetett mag 3-5-szörösét kapták termésként
         - Búza, rozs, árpa és zab termesztése. A földet gyakran trágyázták.
         - Zöldség, szőlő- és gyümölcstermesztés északabbra. Egyre több termék jutott a földesuraknak.
         - A birtok nagy részét használatra átengedték a parasztoknak, terményszolgáltatás fejében.
           Telepeseket csalogattak a még nem művelt földekre.

         - A XI-XII. században kialakult a szabad költözésű, földjének használatára örökjogot formáló, terménnyel és pénzzel
           adózó egységes paraszti réteg à a jobbágyság. A jobbágy többet termelt saját és földesura szükségleténél,
           a fölösleget a piacon értékesíthette. Iparcikkekkel adóztak földesuruknak, a fölösleget értékesíthették.
           A termelt javakat eleinte cserélték = cserekereskedelem, majd később a vert pénz használata kezdett elterjedni.

         - Az egymástól távolabbi vidékek termékeinek cseréje: közvetítők, kereskedők segítségével.
           A jobbágy fölösleges terményét pénzért adta el, a pénzen más iparcikket vásárolt.
           A földesurak jobbágyaiktól a terményjáradék helyett pénzadót kívántak.
         - Sokan jómódú gazdákká váltak. Némelyeknek arra is telt, hogy földeket vegyenek bérbe, szegényebb
           parasztokkal napszám fejében műveltessék

         - A falusi földközösség bomlása; a jobbágyok széles tömegei elszegényedtek. Növekedett a jobbágytelek nélküliek,
           a zsellérek száma, akik a gazdag parasztoknál vállalt napszámos-munkából éltek.
          A parasztság védelmezte már megszerzett jogait à paraszt-felkelések, -lázadások.

Extenzív, azaz mennyiségből következő többlettermelés, földterület növekedése, erdőirtások, mocsarak lecsapolása.

Intenzív, minőségi változás: szügyhám, patkó, vaseke, trágya használata / háromnyomásos földművelés.

Nyomáskényszer: A faluközösség földművelési módja, sorshúzással.
Következménye: többlettermék, a terméshozam növekedése.

- Az árutermelés létrejötte: naturális gazdálkodás (önellátó).

- Egyszerű árutermelés: ÁRU à PIAC a piacon eladott áruból újra pénz jön be a városba
pénz

- Az áru értéke a társadalmilag szükséges munkaráfordítás.
A munkamegosztás bonyolultabbá válik à elkülönül a kereskedelem.
- Levantei kereskedelem: a Földközi-tengeren, Hanza kereskedelem: a Balti-tengeren
- Selyemút (Kínában), tömjénút (Arábiában), borostyánút (Északi-tengernél)

- A pénz egységes fizetőeszköz; olyan áru, amelyért minden más áru megvehető.
- A gazdasági változás társadalmi következményei: - a jobbágyság differenciálódása

à Zsellér: jobbágytelekkel nem, de házzal és kerttel rendelkezik.
à Napszámos: más földjét napszám fejében (pénz, fizetség) műveli
à Jobbágytartó jobbágy: gazdag jobbágy

A mezővárosok kialakulása:
- a földbirtokos tulajdona. Céljuk: a függés lazítása. Kommuna-mozgalomà önkormányzat jött létre

Városok:
    - szabad királyi városok a királynak adóznak.
      Vásárok rendezése, árumegállítási jog: ha más városból áru érkezik a városba, akkor annak egy részét
     az adott városban kell eladni, ahova éppen eljutottak.

IV/B, Ismertesse a keresztes hadjáratok történetét és jelentőségét!

KERESZTES HADJÁRATOK I.
      1, A keresztes hadjáratok előzményei: 1095-ben II. Orbán pápa a clermonti-zsinaton meghirdette
         a keresztes hadjáratokat.

      2, A keresztes hadjáratok következményei: 1096-1099-ben volt az 1. keresztes hadjárat, amelyet jó pár hadjárat
         követett egészen 1291-ig. Ekkor esett el az utolsó keresztény erőd.

3, Események:
- a hadjáratok okai: gazdasági-, társadalmi- és vallási okok.

a) AZ 1. KERESZTES HADJÁRAT:
- a Szent Föld elfoglalása; a Jeruzsálemi Királyság megalapítása, vezetője Bullion Gottfried.

b) A 2. KERESZTES HADJÁRAT: 1147-1149; vezetői: III. Konrád és VII. Lajos

             c) A 3. KERESZTES HADJÁRAT: 1189-1192; vezetői:
                            - Barbarossa Frigyes (német-római császár),
                            - II. Fülöp ágost (francia király),
                            - Oroszlánszívű Richárd (angol király)

d) A 4. KERESZTES HADJÁRAT: 1202-1204; Bizánc elfoglalása, a Latin Császárság létrehozása
(Velence érdeke)

         4, A hadjáratok eredményei:
              - új ismeretek birtokába jutott Európa. Pl.: szélmalom, a selyem előállítása, stb...
              - Európában a világkép sokáig vallásos maradt (skolasztika)

KERESZTES HADJÁRATOK II.
       1, A keresztes hadjáratok előzményei:
                - Európa lakossága megkétszereződik. Ritkábban lakott keleti területei felé telepesek indulnak el. pl: németek.
                - társadalmi ellentétek alakulnak ki az előkelők között is.

       2, A keresztes hadjáratok következményei: a felhalmozódott társadalmi / gazdasági és politikai ellentéteket
                                                                            le kell vezetni.
                - II. Orbán pápa 1095-ben a clermonti-zsinaton meghirdette az újabb keresztes hadjáratokat.

       3, Események:
               - a hadjáratok céljai: a szentföldi zarándoklatok biztonságának helyreállítása,
               - “szent sír” visszaszerzése a szeldzsuk-törököktől
               - Itália kereskedő városai újabb piacokat reméltek (Velence és Genova)
               - sok földnélküli paraszt és lovag birtokszerzési reménye.

4, Lovagrendek létrejötte: templomosok és johanitták.
- 1212-ben gyermekek keresztes hadjárata

5, Hispánia felszabadítása: 1212 után csak a Granadai Emirátus maradt arab kézen.

       6, Gazdasági és társadalmi hatásai:
              - elősegítette a pénzgazdálkodás elterjedését Nyugat-Európában. à aranypénzek megjelenése
              - “új“ mezőgazdasági növények: pl.: rizs, görögdinnye, citrom.
              - technikai ismeretek átvétele: szélmalom,
              - a görög-római műveltség eredményeinek újbóli megismerése. Ennek eredménye: a két kultúra
                kölcsönhatásának köszönhetően Európa továbbfejlődik.